Napfelkelte ágyazódik szívembe Miért? Mert pont ott voltam, láttam, ahogy feljön a nap, ezt fényképeztem. Ezt az élményt osztom meg veled.
A napfény növeszti az almát, mely magába sűríti a fényt, élteti a fát, mely oxigéntermelés közben fontos ásványi anyagokat rak a fény mellé. Ez az igazi dupla hamburger.
Én a néző, résztvevő a világban nézhetem az almát, részese lehetek, vele együtt beszélhetek, megkérdezhetem, hogy érzi magát? Ő csupán mosolyog, jelzi, jól vagyok, míg süt a nap, esik az eső, fuj a szél.
Micsoda Isteni színjáték szememben áramlik, feltöltve lelkemet, testemet minden jóval, széppel.
Azt látok, amit akarok. Ha figyelmem a szép, a jó irányában kutat, keres, néz akkor bejön a kép, megvilágosít.
A gondolat mely fontos szerepet kap, mely irányítja testemet, gonddal ruházza fel. Ettől a gondolattól kel megszabadítani a tudatot, megtisztítani a nézést mely táplál éjjel, nappal.
Harmónia születik, ha katarzis létrejön, megvilágosodás ragyogja be testemet, megszüntetve a sötétséget.
Én vagyok az út, a befogadó. Amit befogadok, azzá válok. Ezért fontos a szelekció, a megválasztása a tekintetem hova irányításának, Kritikus magatartás létrehozása, esztétikai élmény magas szintű legyen, ne a giccs, a hamis, a látszat legyen, amire igent mondok. Filozófiám az igazi magatartást, gondolatot kövesse. Vallásom alapja a természet tisztelet legyen, melyben én is beletartozok. Mikor mindezt tudom, gyakorlom, megvilágosult vagyok. Részesévé válok a világegyetemnek.