Alvó jégmag, mely csodálatos alkotás

Kasza Imre rajzórája - 2011.01.31 20:37

Rajzol a tél, olvad a mag, nőni kezd és betölti a földet tápláló nedvével. Azt jelzi, mi is mosolyt rajzoljunk a szellő homlokára, mely elviszi messze, messze a mosolyt várók örömére.

Csodálatos télvége műalkotást rajzol.



Jégmag, mely alszik. Nemsokára jön a meleg, mely felébreszti téli álmából, és fogyni kezd, egyre gyorsabban olvadni, mígnem vízzé nem növi magát a tél.




Táncol a szél, hozza tavaszt, viszi a telet. Így van szívem tánca is mely folyamatos ritmusa, szállítja életem, ételem, mely élteti örök szerelmes nyaram. Fehér színnel rajzol a hó, kiemeli a függőleges fák kontrasztját, mely sötét a föld fehérre festett színe mellett.



Jégben festett falevelek, dermedt jégbe fagyva, akár a lelkem, mely szeretet simogatására vár. Tavaszi szellő itt van már, simogat szüntelen, így lelkem száll a boldogság fellegén.




A fény rajzol, a jég domborművet készít. Rajza egyszerű, játékos kis gyermekrajz. Természetes alkotás. Nem túlerőltetett valóság, mégis gyönyört áraszt mindenütt természetességén keresztül. Azt jelzi, mi is így tegyünk, természetes mosollyal írjuk a szót, a gondolatot a leheletünkkel a szellő homlokára, mely elviszi messze, messze, a mosolyt várók örömére




Rajzol a tél, olvad a mag, nőni kezd és betölti a földet tápláló nedvével. Azt jelzi, mi is mosolyt rajzoljunk a szellő homlokára, mely elviszi messze, messze a mosolyt várók örömére.