Indiánok

Maróti László - 2011.04.21 00:46

Amerikai magyarok beszélgetnek egy honlapon: Mi már mindenkit utálunk...?

egeszen pontosan AZONNALI RANEZESRE leriiii hogy indian
tokeletesen tisztak - felismerhetok az indianjegyek !
az ,hogy te nem latod hmmmm attol meg MINDENKI MAS LATJA hogy az !

Miből látszik?
Én ugyan még nem láttam indiánt csak max. a délamerikai utcazenészeket az aluljáróban, de érdekelne!
(Na és Gojko Mitic sem számít bele ugye? :mrgreen: )

ITT a szem - szaj - orr az egesz arc carakter/specialis indian carakter/
a borszin NEM mervado mint ahogy a ciganyokat SEM a borszinuk alapjan ismered fel hogy cigany ...
Gojko Mitic NEM INDIAN csak a filmbeli szerepe az NINCSENEK is indian jegyei

Nem mondod?! Szerinted én nem tudom hogy ndk-s vagy jugo filmszínész volt? (Azt most azért keverem mert NDKs filmek voltak ...tehát valszeg jugoszláv volt...).Viccnek szántam. :wink:
Nekem ez a kisgyerek igazán nem tűnik indiánnak (bár nyilván az).
Némileg foglalkoztam (és még ma is olvasok ilyesmit) antropológiával - azon belül is a jelenleg élő Európa népessége érdekelt - szóval nem ismeretlen ám, hogy mit kell figyelni.
Sőőőt még azt is tudom, hogy kb. az észak-mongol vagy mandzsu lakossággal hasonlatos leginkább az észak-amerikai indián népesség külseje, mivel ott gyüttek át a szoroson a 2 kontinens között.
Ámde a jelenlegi és kanadai fehér lakossággal keveredett indián fajtát (bár ez így nem hivatalos elnevezés) nem tudnám felismerni - ehhez ott kéne élni.
Ez érdekelne, hogy pl. ezen (egyébként cuki) kisgyereken mi az ami indiános. Én azt a bizonyos mongolredőt pl. nem látom a szemnél.



A www.kucko.kikanet.hu honlapon, amelyet többségében kanadai, amerikai, ausztrál, stb. magyarok tartanak pezsgõ életben, a Váróterem3 topicban a napokban egy Hungary származású valaki - persze csak ékezetek nélkül - alaposan rátámadott az indiánokra, éppen úgy, mint az utóbbi években otthon (értsd: Magyarországon) sok-sok ember a roma származású czigányokra. Biztosan sok népnek mániája ez a rá-rátámadás: a csehek röhögnek a szlovákokon és viszont, a svájciak az osztrákokon, svédek a norvégokon, finneken, meg mindenkin, aki nem-svéd és mégis beléjük vándorolt; a világ a skótokat tartja a legskóóóótabbnak az egész...ja ezt már írtam; az amerikaiaknak megvan a véleménye az angolokról, de egyenesen lenézik és kerülik az ír és svéd ismeretségeket; magyarokról eleinte még az atombomba robbanásakor is csak hitetlenkedve kezdtek tudomást venni, de azt már csak felsõ- és hírszerzési szinten tudták, hol is feXick ez a kis ország, amely õket közben-közben, de máig 14 Nobel-díjjal ajándékozta meg. Vagy 15? Már a fene se tudja számontartani...(Na jó, volt egy, aki valahogyan Berlinben vert schátrat, ott meg figyelnek ám, mi történik a világban, azt ajánlutták üt). A magyarok meg sok népet utálnak, mert az Elsô Világháborúban már elõre kiválasztottuk a vesztes felet, a Másodikban is, a kettõ között meg, mert mi soha nem tanulunk, a Tanácsköztársaság idején igen meggyûlesztettük a bajunkat minden létezõ körülöttünk élõ néppel, de a vesztesch nációval megtartottuk kiváló kapcsolatunkat. Azután hogy mi bajuk lehet az odaáti magyaroknak az indiánokkal, az fogas kérdés, mivel igaz, hogy az akkor tollatlan dakoták igenis lelkesen besegítettek a törököknek a mohácsi csatában, az írókezeket meg-viszont teljesen félreértettük az 1848-as Szabadságharcban, mert Kossuth teleültette velük az irodákat, noha rövidesen kiderült, egyik sem tud ír -ni. Az oroszokat szeretjük is, nem is. Dalolnak, gitároznak, táncolnak és a Föld körött csatangolnak : kalapot le elõttük! Ugyanakkor olykor lemíniumozott csapokat zárnak el, amikor olyan helyrõl fúj a szél, de a japánokat mi igazából tiszteletben tartjuk, mert részben úgyis marha messze laknak, de az is meglehet, hogy eleink velük jöttek a Szíriuszról, ami az akkori benzinárak mellett egyáltalán nem volt egy nagy durranás. Szemük is azért olyan, a-milyen, mert ideérkezésükkor õk voltak legjobban meglepõdve, hogy az indiánok már füstfelhõkkel jelezték egymásnak: "na, mit mondtam, megjöttek a japánok!" Mi meg gyorsan húztunk Sumérlandbe, hogy észre ne vegyenek, meg hogy majdan ápolhassuk a nyelvi azonosságokba vetett hiedelmeket. Közben maradt egy kis idõnk, s törtünk egy kis, akkoriban újdonságnak számító borsot a kínaiak orra alá, de csak azért, hogy ma - számukra valami, ma már sokévezredes mendemondát beültetve tudatukba - úgy emlékezzenek, hogy akkoriban még könyörülettel tekintettünk a lábunk elõtt fekvõ satnya népekre...
Bárki láthatta azonban, hogy a magyar-amerikai katonák hamar megtanulták a japán nyelvet és a Kodály-féle zeneoktatási módszer is igen termékeny talajra lelt ott a földrengésektõl néha megzavart szigeteik életében. Ilyetén értelemben vett rokonságunk láthatóan annyira közeli fekvésû, mint Pest-Buda a Dunával.
Ami pedig az indiáNYok feletti maDZSar pálcatörögetést illeti, vegyétek tekintetbe az alábbi linkbõl fakadó hangulatot. Azok, akkor, azt sem tudták, hogy mi a világon vagyunk. Hát most odamegy egy pár magyar és szíggggya üket. Há' mé' ? Mer' isznak? Há' csak ük isznak-e?
Nahát, azéééér... mondom...

http://www.firstpeople.us/FP-Html-Pictu ... ns-01.html

L.Maróti 2011.