Tükör A tükör választóvonal, két oldal között. Két azonos világ, csupán a tükrözött világ a határvonalig terjed. A tükör tükröz, létrejön a tükrözött kép, mely virtuális, megfoghatatlan képmása a valóságnak. Létező, kép mely általam létezik, mivel én vagyok a tükör. Bennem a tükörkép, mely választóvonalon túli kép. A sík mely a tükör képvisel, átengedi a képet mely belém, költözik, raktározódik. Ez lenne az élménygyűjtés?
Én látom, hogy ő lát engem. Micsoda illúzió és valósság keveredése. Szemünk tükrözi a képet, melyet, azt hisszük, hogy látunk. Ez a látás illúziója. Vigyázni milyen képeket engedünk be lelki szemeink elé, ügyelve, hogy mindig a szép, igaz valóság tükrözői legyünk, hogy megmaradjunk a gyermeki tisztaság, ártatlanság állapotában. Behunyt szemeink a bennünk levő képeket nézegetik. Ez lenne a belső látás kezdete, mely gondolatokat gerjeszt? A művész, lehet filmművész, akár képzőművész, színházi rendező képeket hoz létre melyek tükröződnek, így a tükröző egyéneket befolyásolják. Ezért fontos a kép alkotás, melynek mesterét képző művésznek nevezik, a szó mesterét filozófusnak, költőnek, mivel olvasója gondolatait befolyásolja, szavai igazak, tiszták, kell hogy legyenek, mert így alkotása minden időt túlél.