Erdély öléből
Erdély öléből "Csendes, napos vasárnap délutánok hangulata, a tehetetlenség pillanata van most bennem. Ikarosz legendája, vihar előtti csend. Körülnézek: kakukkvirág, lődörgő részegek, a pallón átkelő öregasszony borvizet cipel. Látom az első havat a Hargitán, a vonatok érkezését, az éjféli sötétben a dongagyári munkásokat hazafele ballagni, pityókatáblák virágzását, édesapám mosolyát, amikor a munkából hazajövet magához ölel..." Március 26-án nyitotta meg kapuit Kasza Imre képzőművész tárlata az Ady Endre Művelődési Ház galériájában. A megnyitón maga a művész is részt vett, aki magával hozott egy darabot szülőhazája békességéből, varázsából, szépségéből. Ezt a férfit különleges szeretet és tisztelet lengi körül, ami a megnyitón felszólaló emberek beszédéből nagyon jól érződött. A köszöntőt a művelődési ház igazgatója, Kovácsné Ládi Katalin mondta, míg Karosi Imre újságíró nyitóbeszédével Kasza Imre életútjába, tevékenységébe és különös személyiségébe adott betekintést. Az Art Kommandó Interaktív Színpad fiataljai produkciójukkal tették még hangulatosabbá az amúgy sem mindennapi látványt, melyet a vásznakra és deszkákra festett képek kavalkádja nyújtott. Az absztrakt képek bonyolult vagy éppenséggel egyszerű rendszere a témák egészen széles palettáját öleli fel: a nők iránti tiszteletet, a művészben kavargó káoszt, a hazafele tartó utat, a feleség imádatát vagy éppenséggel egy spermium küzdelmét... Nem könnyű csak úgy odébbállni egy-egy alkotás elől, mert az ember szeme mindig megakad egy kicsiny részleten, egy újabb megfejtendő apróságon. Úgy gondolom, hogy ezek az alkotások annak köszönhetik igazi énjüket, hogy Kasza Imre egy olyan csodálatos és mesés vidéken élhette le életének nagy részét, mint amilyen Erdély. Csak javasolni tudom mindenkinek: szánjon rá egy órát az életéből arra, hogy megnézze a tárlatot. Erre egészen április 16-ig van lehetőség.