ÉG ÉS FÖLD KÖZÖTT
A FÖLD SZEME
Játszol, ölelkezel, és mégis lát. Néz, követ a föld szeme.
Veled játszik, dalolászik, követ téged a föld szeme.
Haragszol, mosoly ül arcodon, lát mindig a harmatos szem.
Látod, ott van a titok mely csupán érzés szívedben.
Megnyílik az ég, kibújik a nap, ránk süt simogató fénye, ég szeme
Mely tükörképe föld szemének, íme a teljesség feletted és alattad.
Benned ütközik a végtelen szeretet, mely lebegted ég és föld között.
Leköt az emlékezés, álmodj, szeress, míg szárnyaid fénylenek.
Játszok a fénnyel, szüntelen építem jövőmet, mely sejtelem.
Nézem ragyogó életem mely alakul sebesen, mely anyag, árnyék.
Itt átlátszó lelkem nap szeme, tömör testem föld szeme.
Bennem világmindenség munkálkodik, tesz hitedért Istenem.